Javában tombol a nyár, sokan töltik most szabadságukat, egyúttal közelít az a nap is, amikor gyerekeink iskolába indulnak. Ezért ezen a héten egy szakterületünktől némiképp eltérő, de szinte mindannyiunk számára érdekes témát választottunk: mikor adjunk a gyerek kezébe okostelefont, mikor és meddig engedjük őket számítógép, tablet, illetve internet elé?

Gyerekeink születésüktől fogva azt látják, hogy mindenki mobilt tart a kezében, vagy gép előtt ül. Azon beszélget anya a nagyival, a barátnőivel, aput is folyton keresik. A nagyobb testvérek játékokat nyomogatnak rajta, a kamaszok zenét hallgatnak. Az utcán, a metrón mindenki mobilját nyomogatja, otthon gép előtt ül. A kicsik beleszületnek a kommunikációs technológia mindennapos jelenlétébe.

Bill Gates a gye­re­ke­i­nek 14 éves ko­ru­kig nem adott okos­te­le­font. Sok érv szól mel­lette, de el­lene is. Az egész­ség­ká­ro­sító ha­tá­sá­ról még vi­tat­koz­nak az or­vo­sok, de aggasztó lenne, ha tudnánk, hogy gyerekeinket veszélyeztetné a technológia. Te, hogy vagy ezzel? – Ezt a kérdést tettük fel két gyerekes kollégánknak.

János, édesapa egy kisiskolás és egy ovis gyermekkel

„Nagyon sok kérdés merült fel bennem ezeknek a döntéseknek a meghozatala előtt és néhánynak még előtte állok. Sajnos én számítógép-függő vagyok, sokat ülök otthon is a gép előtt. Kisfiam, ha néhány évesen eljátszotta, hogy „apa dolgozik”, leült a gép elé, mert számára ezt jelentette a munkám. Így nehéz volt megakadályozni, hogy elinduljanak ezen az úton, úgyhogy mi a „tanítva engedni” stratégiáját követtük. Kiválasztottunk olyan játékokat, ami a fejlődésüket segíti, ezek közül több olyat, amit együtt tudunk játszani és fokozatosan, közösen fedeztük fel ezt a világot. Nem kötöttünk időkorlátokat, de mindig felkínáltunk más alternatívát is – játék, sütés, közös séta, mese olvasás. Mindig – a mai napig is – csak úgy használhatják a gépet, ha látjuk, hogy mi történik. Alkalmazunk tartalomszűrőket a gyerekbiztos eléréshez, de pl. megnézhetik a mi közösségi oldalainkat és megengedjük nekik a Skype-ot is az ismerőseikkel. Ezzel a startégiával mi úgy látjuk, hogy a technológia kifejezetten segíti képességeik kibontakozását. Kisfiam középsős ovisként olvas, lányomtól tanult meg egy közösen használt fejlesztő játék kapcsán. Hogy mi a jövő? Mobil telefont akkor kapnak majd, ha egyedül közlekednek. Én úgy gondolom, hogy első körben nem lesz rajta internet előfizetés, de talán okostelefon lesz, hogy az önálló közlekedést és az ezzel járó szülői aggodalmat GPS alkalmazással csökkentsük. Szeretném, ha értenék, használnák a technológiát – mert ez a jövőjük – de nem lennének a rabjai.”

Anita, édesanya egy ovis kisfiúval

„Nálunk pont most vált aktuálissá a téma. Eddig nem nagyon érdekelte a kérdés, mert mi nem vagyunk sem telefon sem tablet-függők így nem nagyon látta, hogy állandóan eszközöket nyomkodnánk. Most a nagyinál nyaraláson látta az unokatesót egy fejlesztő-logikai játékkal játszani és nagyon lelkes lett, ő is szerette volna kipróbálni. Minden ebbéli ellenérzésünk ellenére megengedtük neki……és a „játék-szenvedély” nyaralás utánra is megmaradt. Kicsit aggódtunk, mi lesz majd így, látszott, hogy már az első játéktól kicsit „függővé” vált, így csak naponta, bizonyos ideig engedtük játszani az ovi után. Szerencsére azt tapasztaltuk, hogy minden mással is szívesen játszott, ha le kellett tennie a tabletet és mostanára már egy kicsit el is unta azt a játékot. Szerintem újat nem töltünk le, amíg nem lesz nagy a „nyomás”. Én szeretném, ha megmaradna a gyerek kapcsolata a valóságos világgal, így szinte biztos, hogy próbáljuk majd korlátozni nem csak azt, hogy mivel játszhat, hanem a tablet előtt töltött időt is, persze elsősorban úgy, hogy más – izgalmas – lehetőségeket is felkínálunk neki. Mobil telefont biztos akkor kap majd, ha már önállóan közlekedik, úgy tűnik ez nem is nagyon hozza lázba, bár ő is belenő a technológiába, a Mamával is gyakran beszélünk Messengeren keresztül.”

És mit mondanak a hozzáértők?

A vélemények itt is megoszlanak: Németországban már majdnem minden első osztályos gyerek rendelkezik mobiltelefonnal. Belgiumban ellenben a gyerekorvosok egymással összefogva tiltakoznak az ellen, hogy 16 éves kora előtt mobilt adjunk a gyerek kezébe. Az agyat érő súlyos egészségkárosító hatásra hivatkoznak. Franciaországban az idén tavasszal kitiltották a mobil telefonokat az iskolákból, elsősorban a figyelem fenntartására az eszközök folytonos használatának káros szociális hatásaira hivatkozva.

Pro és kontra

AMI MELLETTE SZÓL:

Elérhetőség

A szülőnek megnyugtató, hogy bármikor el tudja érni a csemetéjét, és a gyereknek is jó, hogy szükség esetén segítséget kérhet.

Tanulás

Az okostelefonnal a tananyagot kiegészítő információkat szerezhet, ha eltéved, a Google térkép segítségével tájékozódhat.

Élmény

Megörökíthet boldog pillanatokat, érdekes, vicces látnivalókat. A fotózás kicsi korban is nagy élmény.

AMI ELLENE SZÓL:

Kezelhetetlen információáramlás

Az okostelefonnal durván kitárul előtte a világ. Mivel rendkívül ügyesen kezeli, pillanatok alatt kiismeri magát. Olyan sebességgel és olyan információk ömlenek rá, amit nem tud kezelni, helyére tenni. Megzavarja, felboríthatja az egyensúlyát. Akárcsak a felnőtteknél, náluk is kialakulhat az internetes függőség. Veszélybe kerül ezzel a későbbi normális életvezetés, a bensőséges emberi kapcsolatok kialakítása.

Elszabadulhat a telefonszámla

A legkisebbek nem ismerik a pénz értékét. Nem felfogható számukra, hogy valami „sokba kerül”. Ezért csakis a feltöltőkártyás telefon jöhet szóba. Addig ne kapjon számlás telefont, vagy később okostelefont, amíg a zsebpénzét sem kezeli okosan.

Nem tud rá vigyázni

A nagyon kicsi gyerek nem veszi észre, ha kiejti a zsebéből, vagy elfelejti, hol hagyta. A suliban a nagyobb, agresszívabb gyerekek ellophatják vagy erőszakkal elvehetik tőle. Minél jobb a márka, annál inkább csábítja a tolvajokat. Ezért is érdemes olcsó, egyszerű készüléket a kezébe adni.

Rivalizálás

Itt kerül képbe az „enyém szuperebb, tehát én jobb fej vagyok” című iskolai konfliktus. Itt aztán határ a csillagos ég. Ha nem a gyerekedé a legújabb, legdrágább típus, máris vesztésre áll. Ebbe a csapdába nem szabad belemenni. Komoly személyiségfejlődési hibák alakulhatnak ki miatta. Az egyedüli megoldás: pici korától magasabb értékrendre tanítani a gyereket. A minőségi idő, amit eltöltesz vele, a kirándulások, a focizás, később a színház olyan önértékelést, magabiztosságot ad a gyereknek, amit nem lehet kikezdeni a státusz szimbólumok miatti rivalizálással.

Judit