A backlog nem fogy el, a sprint naptár pörög, te pedig egyre ritkábban érzed azt, hogy tényleg kipihented magad. A sabbatical nem luxus és nem “menekülés”, hanem tudatos újrafókuszálás: idő, amikor végre leválasztod magad a folyamatos készenléti üzemmódról. Megnézzük, miért különösen releváns ez fejlesztőcsapatokban, és hogyan lehet jól csinálni.
Edzés közben van az a pillanat, amikor rájössz: nem az a baj, hogy nincs motivációd, hanem az, hogy túl régóta emeled a súlyokat megszakítás nélkül.
Nincs ez másképp a munkával sem, az IT-szektorban sem. A backlog sosem fogy el, a release-ek jönnek, az incidentek néha felbukkannak, a kontextusváltás pedig olyan, mint egy láthatatlan adó a napodon. És hiába szereted, amit csinálsz, egyszer csak azt veszed észre, hogy a hétfő nem egy új kör kezdete, hanem a folytatása annak, amit pénteken félbehagytál.
Ebben a közegben sokakban fogalmazódik meg az igény egy nagyobb szünetre. Nem mindenki ismeri a kifejezést, de ez a sabbatical: egy hosszabb, tudatosan megtervezett időszak, amikor nem csak szabadságra mész, hanem ténylegesen kiszállsz a mókuskerékből. A cél nem feltétlenül az, hogy világot láss (bár az is lehet), hanem hogy újra legyen tér a fejedben.
Ebben a blogposztban szeretném körüljárni ezt az itthon talán kevésbé ismert jelenséget.
Mi az a sabbatical, és miben más, mint a szabadság?
A sabbatical tipikusan néhány hét vagy hónap távollét, valamennyi céges kerettel az időtartamra, a jogosultságokra és feltételekre. Nem az éves szabadság kicsit megnyújtva, hanem egy olyan szünet, ahol a lényeg, hogy kijöjj a folyamatos készenléti üzemmódból. Leggyakrabban azért, hogy kezeld vagy elkerüld a kiégést.
A WHO a kiégést (burn-out) úgy írja le, mint a krónikus munkahelyi stressz következményét, amit nem sikerült jól kezelni; jellemző az energia-kimerülés, a munkától való mentális távolság/cinizmus és a csökkent hatékonyságérzés.
Persze nem kell, hogy kiégj ahhoz, hogy eljusson hozzád a sabbatical gondolata. Elég, ha azt érzed: túl régóta nincs valódi pihenő, ami vissza is tölt.
Miért különösen érintettek a fejlesztőcsapatok?
A fejlesztésben van pár klasszikus stresszforrás, amit nehéz kisimítani egy-egy hosszú hétvégével.
A kognitív terhelés nagy és folyamatos kontextusváltás. Ticket → review → support → meeting → incident… Ticket → review → support → meeting → incident… és így tovább. Mindez társul egy minőségi nyomással: gyorsan kell szállítani, de stabilan, biztonságosan, tesztelve.
Mindez kiegészül egy láthatatlan készenlét érzetével. Agyban akkor is ott vagy, amikor papíron nem. A munka igazán sosem ér véget: a termék, a tech debt, a roadmap, a migration… mindig lesz még egy kör.
A sabbatical ilyen munkában nem csak pihenés, hanem egy esély arra, hogy újra te irányítsd a fókuszod, és ne a sprint naptár.
“Oké, de működik?” – Mit mondanak a tapasztalatok?
A Harvard Business Review egy, sabbaticalokat kutató szerző tapasztalata alapján azt emeli ki, hogy a sabbatical jellemzően pozitív hatású az egyén mentális/fizikai jóllétére, a kreativitásra és önbizalomra.
Egy 2024-es szisztematikus áttekintés szervezeti szinten is széles körű előnyöket összegzett: jóllét, morál, fluktuáció csökkentése, és szervezeti hatékonyság – vagyis nem csak egyéniek a hatások.
És igen: egyre több cég vállal fel valamilyen sabbatical-programot különféle feltételekkel és időtartamokkal. Jól látszik, hogy ez már nem egzotikus kivétel a tech- és digitális cégek világában.
Nem egy modell van – és ez így jó
A sabbaticalra nincs egy mindenki számára működő séma. Van, akinek a legjobb verzió:
- 4–6 hét teljes kiszakadás
- 2–3 hónap (nyilván hosszabb időszakonként, de mélyebb regeneráció és új perspektíva).
- Mikro-sabbatical: rövidebb, de rendszeresebb, tudatosan tervezett leállások
- Részben fizetett/részben fizetés nélküli konstrukció (mindkét félnek kezelhetőbb).
- Tanulás/alkotás/önkéntesség célzottan
A lényeg nem az, hogy melyik a tökéletes, hanem hogy a munkavállaló támogatást érezzen a neki működő megoldás megtalálásához.
Hogyan hozd fel a témát úgy, hogy ne hangozzon nyaralás-kérésnek?
Ha fejlesztőcsapatban gondolkodsz sabbaticalon, érdemes úgy keretezni, mint egy fenntarthatósági és teljesítmény-minőségi befektetést, még akkor is, ha te magad főleg magad miatt kéred.
Praktikus érvek, amik nem bullshitek:
- Kockázatcsökkentés
A kifáradt ember több hibát vét, rosszabb döntéseket hoz, és kevésbé figyel a minőségre. A sabbatical megelőzés is. - Retenció
Sokszor nem a fizu hiányzik, hanem az érzés, hogy van tér, van levegő, és a cég partner az életedben. - Bus factor csökkentése
A sabbatical előkészítése rákényszerít arra, hogy dokumentáljatok, tudást osszatok meg, kevésbé legyen “minden egy ember fejében”.
A sabbatical szabályai, hogy tényleg pihenés legyen (és ne rejtett home office)
A sabbatical akkor ér valamit, ha valóban leválaszt. Fontos a No-contact elv alkalmazása. Nem néha ránézek, hanem tényleg nem. Legfeljebb vészhelyzeti kontakt egy kijelölt csatornán.
Az Átadás-átvétel folyamatát szintén nagyon fontos előre megtervezni, nem az utolsó héten kapkodva. Ugyanígy, legyen terv a visszatérésre is: az első hét ne full meeting legyen, hanem hagyjatok időt visszaszokni, átlátni a változásokat.
És ami meglepően fontos: ne hasznosan akarj tölteni minden napot. A regenerációhoz sokszor pont az kell, hogy végre ne legyen KPI az életedben.
A sabbatical nem arról szól, hogy nem bírod, hanem arról, hogy hosszú távon akarod bírni, és nem szeretnéd megvárni, amíg a tested/fejed húzza be a kéziféket helyetted. A fejlesztésben az agy a fő erőforrásod. Időnként karban kell tartani – nem csak kávéval meg hétvégi alvással, hanem néha egy valódi, nagyobb reset-tel.
Ha pedig a cég partner abban, hogy megtaláld a neked működő modellt, az nem extra kedvesség. Az egy olyan kultúra jele, ahol értik: a jó szoftver mögött jó állapotban lévő emberek vannak.
Imo