Az IoT-eszközök terjedése kényelmet és hatékonyságot hoz, de komoly biztonsági kihívásokat is jelent a vállalkozások számára. Összeszedtük, mire kell figyelnie egy KKV-nak az okoseszközök világában: 2025-ös trendekkel és gyakorlati tanácsokkal.
A Kontakt podcast múlt heti felvétele közben eszembe jutott egy érdekes gondolat. Alapvetően a technológiai filmek kapcsán beszélgettünk az AI veszélyeiről, amikor kicsit elkaladozva az internetre köthető eszközök biztonságáról kezdtem beszélni… ez a nagyjából harminc másodperc világított rá arra, hogy ezzel a témával érdemes hosszabban foglalkozni.
Az okosotthonok, intelligens gyártósorok és hálózatba kötött szenzorok világában egyre több eszköz kommunikál egymással – és velünk. Az IoT, vagyis az internetre csatlakozó eszközök terjedése viszont nem csupán kényelmet és hatékonyságot hoz, hanem új kockázatokat is.
Ebben a környezetben a védelem klasszikus modelljei sokszor már nem elegendők. És nem csak az egyének, hanem a vállalkozások számára is kulcsfontosságú, hogy időben felismerjék: az IoT nem csupán technológiai lehetőség, hanem komoly biztonsági felelősség is.
Mit értünk IoT alatt?
Szerintem érdemes az elején kezdeni. Az Internet of Things (IoT) olyan fizikai eszközök összességét jelenti, amelyek szenzorokkal, szoftverekkel és hálózati képességekkel rendelkeznek, így képesek adatokat gyűjteni, továbbítani, és akár önálló döntéseket is hozni.
A leírás alapján gondolom egy sor evidens példa juthat eszetekbe. Telefonok, okosórák, tévék, konzolok és otthoni vezérlő rendszerek… de ez csak a jéghegy csúcsa.
Az ilyen eszközök közé tartoznak olyan kevésbé látványos példák is, mint az
- okos termosztátok
- kamerarendszerek,
- ipari érzékelők,
- viselhető egészségügyi eszközök,
- és sok más, ma már hétköznapinak számító technológia.
A lényegük az, hogy valós idejű adatokat osztanak meg egymással, ezzel növelve az automatizálás lehetőségét, javítva a hatékonyságot, és fokozva a kontrollt az egyes folyamatok felett.
Ugyanakkor minden egyes csatlakozási pont potenciális sérülékenységet is jelent – ez pedig egyre komolyabb kihívást jelent az adatbiztonság szempontjából.
IoT trendek 2025-ben – merre tart a piac?
Csakhogy értsük a léptékeket: a szakértői előrejelzések szerint 2025-ben világszerte több mint 30 milliárd IoT-eszköz lesz aktív, és ezek jelentős része már nem a lakossági, hanem a vállalati szektorban fog működni. Kiemelkedő szerepet kap az ipari IoT (IIoT), amely különösen a gyártás, a logisztika és az ellátási lánc optimalizálásában hoz forradalmi változásokat.
Egy másik fontos trend az AI integrációja: a mesterséges intelligencia révén az eszközök egyre nagyobb döntési autonómiát kapnak, csökkentve az emberi beavatkozás szükségességét. Mindezt az 5G technológia gyors terjedése támogatja, amely lehetővé teszi, hogy az eszközök gyorsabban, stabilabban és nagyobb adatmennyiség mellett működjenek.
Ez a fejlődés azonban nemcsak lehetőségeket, hanem fokozott biztonsági kihívásokat is jelent, hiszen a hálózat egyre bonyolultabbá válik, az adatforgalom pedig exponenciálisan nő.
Biztonsági problémák és megoldások
Sajnos az IoT-eszközök tervezése során sok esetben nem a biztonság az elsődleges szempont. Ez nemcsak technikai, hanem szemléletbeli kihívás: a gyártók gyakran alábecsülik azokat a kockázatokat, amelyek a nem megfelelő védelemből adódhatnak.
A leggyakoribb kockázatok közé tartozik például, hogy az eszközök gyári alapértelmezett jelszavakkal érkeznek, amelyeket sok felhasználó sosem módosít. Emellett jellemző probléma, hogy ezek az eszközök ritkán kapnak rendszeres frissítést vagy hibajavítást, így hosszú távon nyitva maradnak a biztonsági rések.
Gyakori az is, hogy az eszközök túl széles jogosultságokkal csatlakoznak a hálózathoz, így egyetlen sérülékeny pont az egész rendszerre kockázatot jelenthet.
Még nagyobb probléma, hogy a szenzorok által továbbított adatok gyakran személyes vagy üzleti szempontból érzékeny információkat tartalmaznak, de titkosítás nélkül kerülnek továbbításra – mondanom sem kell, ez adatvédelmi szempontból is aggályos.
Szerencsére vannak megoldások. Az egyik legfontosabb megközelítés a Zero Trust modell alkalmazása, amely szerint minden eszközt és kapcsolatot külön-külön kell hitelesíteni és ellenőrizni. A hálózati szegmentáció szintén alapvető: az IoT-eszközök ne osszanak hálózatot az üzletileg kritikus rendszerekkel.
A gyártók részéről fontos továbbá az automatikus frissítési lehetőségek bevezetése, valamint a titkosított adatkapcsolatok és adatvédelmi protokollok alkalmazása. A folyamatos monitorozás pedig lehetővé teszi, hogy a rendszer időben észlelje és reagáljon a gyanús viselkedésre.
A biztonság tehát nem lehet utólagos kérdés – már az eszközbeszerzés és a rendszertervezés korai fázisaiban is tudatosan kell kezelni.
Hogyan érinti ez a felhőalapú kommunikációt?
Az IoT ökoszisztéma természetéből fakadóan egyre szorosabb kapcsolatban áll a felhőtechnológiákkal. Az eszközök által generált hatalmas mennyiségű adat feldolgozása, elemzése és tárolása jellemzően távoli, felhőalapú szervereken történik. Ez azt is jelenti, hogy a felhőalapú kommunikációs megoldások, mint amilyeneket az Opennetworks is kínál, egyre fontosabb szerepet töltenek be ebben a rendszerben.
Számunkra a biztonság nem csupán elvárás, hanem alapérték. A szolgáltatásaink fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítunk erre. A folyamatos megfelelés az adatvédelmi előírásoknak, valamint az ügyféladatok védelme alapfeltétel minden digitális együttműködésben.
A kis- és középvállalkozások pedig itt az ideje, hogy tudatos lépéseket tegyenek. Az IoT már nem csupán technológiai újdonság, hanem a mindennapok része – azok a cégek lesznek biztonságban, akik ezt időben felismerik, és a megfelelő partnerekre támaszkodnak.
András
