A Deloitte 2023 végén elkészített átfogó MI-tanulmányaából kiderül, hogy a hazai cégek többségénél már alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, ennek fontossága pedig a közeljövőben csak tovább növekszik majd. A pontos tervezés és anyagi ráfordítás viszont még hiányzik, ahogy a szabályozás is jelenthet problémákat.
Az MI fontos. Az MI a jövő. Régóta halljuk már ezt. Régóta mondjuk mi is, a témával az utóbbi hónapokban is rendszeresen foglalkoztunk itt a blogon. Épp ezért tölt el örömmel, amikor a visszacsatolást is kapunk: a hazai vállalati szektor is érzi a kérdés fontosságát.
Ilyen visszajelzés a Deloitte 2023 végén elkészített átfogó MI-tanulmánya. A kutatás során a cég több mint száz vállalati vezetőt – nagy cégektől kkv-kig – kérdezett meg a témában, hogy felmérje, hogyan látják a hazai cégek a mesterséges intelligencia használatának helyzetét most és a közeljövőben.
A tanulmány rengeteg érdekes megállapítást tartalmaz az MI felhasználási területeivel és alkalmazási módjaival kapcsolatban is, ezekre a következő hetekben ígérem, visszatérünk majd. Én viszont most ebben a posztban arra vállalkoznék, hogy néhány általános tanulságot vonjak le a kutatás által tett megállapításokból.
A legfontosabb dolog szerintem, hogy a cégek már itthon is felismerték, hogy a mesterséges intelligencia használata megkerülhetetlen. Az alkalmazás módja és mértéke üzleti területtől és a cég méretétől függően persze nagyon eltérhet, de mindenki látja a téma fontosságát. Ez abból is látszik, hogy a cégek majdnem 90% rendelkezik kijelölt, az MI-területért felelős vezetővel.
Szintén beszédes, hogyan látják a cégek az MI és a versenyképesség kapcsolatát. A túlnyomó többség már tavaly is egyetértett abban, hogy a technológia egy éven belül fontos lesz számukra, olyan céget pedig szinte nem is találunk, amelyik vezetője szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása három éven belül ne lenne szükséges.
Emellett jó látni azt is, hogy a cégek optimisták az MI-vel és saját tervezésükkel kapcsolatban. A legtöbb megkérdezett úgy látja, hogy versenyképesek a mesterséges intelligencia alkalmazása terén, a többség pedig vagy a terület hazai innovátorai, vagy a korai alkalmazók közé sorolja a cégét. Szerintem ez nagyon bíztató.
Vannak viszont intő jelek is. Ezek közül a legnagyobbnak én azt látom, hogy a tervek mögül a pontos anyagi tervezés, az MI-re szabott költségvetés még hiányzik. Csak a tanulmányban szereplő hazai cégek nagyjából negyede rendelkezik MI-költségvetéssel, ez az arány pedig a kisebb cégek esetében még alacsonyabb. Az jó, hogy a többség az erre szánt befektetések növekedésével számol, de nem ártana pontosabban megtervezni a jövőt.
Az anyagi források mellett egyelőre a stratégiai elképzelés sincs meg mindenhol. Ezen a téren is csak nagyjából a megkérdezett cégek harmada értékelte pozitívan a saját elképzeléseit, a kidogozott irányítási keretrendszer pedig még ekkora arányban sincs meg. Viszont pozitív, hogy a munkatársak a helyek nagy többségén nem is félnek az MI-től, vagy attól, hogy az elvenné a munkájukat. Ez a nyitott hozzáállás szerintem kulcskérdés lesz a fejlődésben.
Ilyen kulcskérdések lesznek a jövőben az adatbiztonság és a terület uniós szabályozása is. Előbbit a cégek többsége szerintem teljesen jogosan határozza meg a technológia legnagyobb kihívásaként, utóbbival viszont jóval kevesebben foglalkoznak egyelőre. A tanulmányban csak a cégek harmada állította, hogy foglalkozik az EU-szabályozással: ahogy azt a készítők is írják, ennek később költségesebb következményei lehetnek.
Ettől függetlenül az összkép, ahogy én látom, pozitív. A mesterséges intelligencia minden terület és minden cégméretnél felkerült a hazai vezetők térképére, a jövőben pedig egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki, és egyre nagyobb befektetéseket terveznek tenni a területen.
Hogy ezek a befektetések milyen felhasználási módokra irányulnak, az is sok szempontból tanulságos. De erre majd a jövő héten visszatérünk.
András
