Az ügyfélélmény ott erős, ahol a működés és a megfelelés kéz a kézben jár. Megmutatjuk, hogyan épül fel a VIPeX hívásrögzítés és hangtárolás, mi lehet a jövő, és miért kezeljük óvatosan az AI-alapú hangelemzést.


A kiváló ügyfélélmény ma nemcsak gyors válaszidőt jelent, hanem jól szabályozott, átlátható működést is. A VIPeX-ben a hívásrögzítést és a hangtárolást eleve úgy terveztük, hogy az üzleti igényeket és a megfelelési elvárásokat egyszerre szolgálja.
Az adminisztrátorok központilag – akár mellékszintig lebontva – határozhatják meg, mi rögzüljön és hogyan: külön logikák bejövő és kimenő hívásokra, „mindig” vagy kézi kapcsolás, DTMF gyorsgombok, illetve bemondás/hangbejátszó az ügyfél korrekt tájékoztatására.
A felhasználók – jogosultságtól függően – saját mellékük beállításait is finomhangolhatják, a rögzített hívásokat visszahallgathatják, akár tömegesen le is tölthetik.
A hangtárolás modul aktiválásakor szerződésben rögzített alap- és maximumértéket állítunk be; ezeket a rendszer a későbbiekben keretként érvényesíti. Ezen belül az admin akár öt egyedi tárolási időt is megadhat – például minőségellenőrzésre 60 nap, panaszkezelésre 365 nap –, sőt 0 napot is, ha önkéntes hozzájárulás esetén az ügyfél opt-outol. Jogosultsággal a híváslistában hívásonként is módosítható a megőrzési idő, és szabályozható, ki hallgathat vissza vagy tölthet le felvételeket.
Ezeket a megoldásokat eddig és ezután is biztosítani fogjuk. De hova lehet innen fejlődni?
Sokan mondják: a jövő az AI-funkcióké. Mi is szeretjük az AI-t: épp most készülünk kiadni egy nagy fejlesztést, amely még gördülékenyebb, adminisztrátor-barát napi üzemeltetést ad. De ha az AI a hang tartalmába „belehallgat”, ott kezdődnek a jogi kérdések – ezért erről is érdemes nyíltan beszélnünk.
Itt érdemes tisztázni az álláspontunkat: a VIPeX jelenleg nem kínál AI-alapú hangelemzést (például érzeletelemzést vagy automatikus problémadiagnózist). Ennek oka nem technikai, hanem jogi és üzleti óvatosság.
A rögzítés önmagában is személyesadat-kezelés; a további elemzés már új cél, amihez önálló jogalap kell, és amelynek meg kell felelnie a GDPR alapelveinek. A jogalap-választás a 6. cikkben meghatározott lehetőségek egyike lehet, a gyakorlatban azonban sokszor nehéz arányosan és átláthatóan igazolni például a „jogos érdek” dominanciáját egy hangulat- vagy tartalomelemzésnél.
Ha az elemzés döntéseket befolyásol, felmerülhet az automatizált döntéshozatal korlátozása is (22. cikk). Ezzel párhuzamosan a távközlési környezetben az ePrivacy-szabályok a kommunikáció titkosságát védik, így a „mihez férünk hozzá” kérdése itt különösen kényes. Röviden: a szabályozás jelenleg óvatosságra int – és mi ezt az utat választjuk.
Üzleti oldalról is fontos a józanság: a hangulatpontszámok pontossága, torzításai és a magyarázhatóság hiánya könnyen gyengítheti a riportok minőségét, miközben a megfelelési költségek (hozzájárulás-kezelés, érintetti jogok, DPIA) gyorsan felzabálják a várt megtakarítást.
Ezzel szemben a „privacy-by-design” megközelítés – a nálatok releváns rögzítési/tárolási szabályok beállítása, jogosultságok tiszta kezelése, időkorlátok következetes érvényesítése – kézzelfogható kockázatcsökkentést és hatékonyságot ad itt és most. Mi az AI-t ott használjuk, ahol biztosan hasznos és etikus.
Kipróbálnád, hogyan működnének megoldásaink cégednél? Hívj minket közvetlenül az értékesítésen: +36 1 999 6060, vagy írj nekünk – és szervezünk egy gyors online bemutatót, illetve segítünk a teszt beindításában.
Jani