Szétszedni, ami összenőtt – A Google – Huawei dilemmáról

Néha lehet véleményünk olyan dolgokról amikhez – látszólag – nem sok közünk van. Ilyen a Google-Huawei dilemma, amiről most írunk. Ha figyelembe vesszük, hogy egyre inkább sokszereplős, mások munkájára / tulajdonára is építő vagy akár nyílt forráskódos rendszerekre, agilis módszertannal fejlesztünk, úgy ez a téma már számunkra is – ahogy sokak számára – fontos tanulságokkal jár.

A Huawei története sosem volt mentes az ellentmondásoktól, az idei évig azonban jellemzően a hálózati infrastruktúrához használt eszközeiket érte kritika, a végfelhasználóknak szánt telefonok zavartalanul foglaltak el egyre növekvő piaci pozíciót, fokozatosan a második legjelentősebb gyártóvá téve a kínai óriást. Ezt változtatja meg az Egyesült Államok részéről egy politikai döntés, melynek eredményeképpen a rendszer lényegét jelentő Google szolgáltatásokkal megpakolt Android nem lesz megtalálható a gyártó telefonjain, ha semmi sem változik a következő hetekben. Az talán a kisebb probléma, hogy már a gyártó körüli szakemberek is elismerik, hogy idén talán még nem lesz a legnagyobb mobilgyártó a cégből, az viszont felvet kérdéseket, hogyan is alakulhatott ki olyan helyzet, ahol egy politikai döntés az államokban ekkora problémákat okozhat egy kínai cégnek. Ennek az oka pedig elsősorban az Android történetében és az abból fakadó sajátosságokban található meg.

A legnagyobb királyok ritkán járnak be királyi utat, általában vargabetűk és kerülők útján jutnak el a trónig. Így van ez az okostelefonos oprendszerek királyával is, hiszen eredetileg még csak nem is annak szánták. Mikor 2003-ban az Android Inc. nevű cég alapítói először belevágtak a fejlesztésbe, inkább digitális fényképezőgépekre gondoltak, mint okostelefonokra. Ez már csak azért sem meglepő, mert az okostelefon kifejezés akkoriban finoman fogalmazva kevéssé volt elterjedt. A befektetőknek való első bemutatás nem is állt másból, mint annak prezentálásából, hogy egy Androidot futtató kamera automatikusan kapcsolatba lépett a közeli PC-vel, majd feltöltötte a képeket egy központi adattárba.

Talán ez, talán egy másik bemutató győzte meg a Google-t arról, hogy felvásárolja a lelkes csapatot, így 2005-ben elkezdődött a ma ismert Android története, hiszen ekkor született meg a döntés, hogy a Linux lesz majd az alap a programhoz, ami így értelemszerűen nyílt forráskódú és ingyenes kellett, hogy legyen. Persze nem jótékonysági megfontolások álltak a döntés mögött, már ekkor is az volt az elképzelés, hogy így könnyen elterjed a rendszer, a bevétel pedig majd jön a rendszerre épülő egyéb megoldásokból.

Két évvel később került lépéskényszerbe a keresőóriás, hiszen a Apple bejelentette telefonját és hozzá a saját fejlesztésű iOS-t, a lapok pedig jóideje egy hasonló Google megoldásról (még nevet is kapott: GPhone) cikkeztek. Éppen ezért lepett meg mindenkit, hogy konkrét kézzelfogható készülék helyett a gyártókat, szolgáltatókat és a Google-t összefogó ún. Open Handset Alliance nevű együttműködés és az Android fejlesztésének ténye került bejelentésre.

2008 októberében megjelent az első Androidos telefon, ami az Egyesült Államokban a T-Mobile G1, a világ többi részén a HTC Dream nevet viselte és enyhén szólva langyos fogadtatásban részesült. Ennek ellenére hamar elindult hódító útjára a rendszer, néhány frissítés után kialakult az a jópofa és máig tartott szokás is, hogy minden verziót valamilyen olyan édességről neveznek el, aminek a kezdőbetűje az ABC-ben az előző verzió nevének kezdőbetűjét követi.

Az évek során eljutottunk oda, hogy napjainkban az okostelefonok 88%-a Android rendszert használ, azonban a kezdeti időkből fakadó sajátosságok erősen kihatnak a felhasználók, gyártók és szolgáltatók mindennapjaira. Míg a fő konkurens, az Apple maga gyártja a készülékeket, melyre maga fejleszti az operációs rendszert, ami óhatatlanul erős kontrollt és optimalizációt jelent, az Android kicsit a Windowshoz hasonlóan „csak” egy szoftver, aminek soktízezer féle eszközön kell működnie. A nyílt forráskódú alap miatt (egyesek odáig mennek, hogy nem tartják az Androidot másnak, mint egy különösen specializált Linux disztribúciónak!) az alap program szabadon elérhető, azonban a teljes felhasználó élményhez kell a Google által biztosított réteg, ami olyan manapság alig elhanyagolható szolgáltatásokat tartalmaz, mint a Gmail. Ez utóbbi okozta az első csörtét a politika világával, hiszen az EU megfelelő szervei úgy találták, sok esetben visszaél a Google domináns helyzetével, és nem ad kellő választási lehetőséget a felhasználóknak.

Ez bizonyos szempontból előjele volt napjaink Huawei-Google dilemmájának, hiszen alapvetően arról van szó, hogy adva van egy sokszereplős, nemzetközi rendszer, ahol a Google a főszereplő a program fejlesztésében (és ami egy olyan kollektív és szabad alapra épül, mint a Linux kernel), számtalan országban székelő és gyártó szereplők használják azt, akik némileg a maguk képére is formálják a megoldást, és persze ezek a gyártók is számtalan országból származó alkatrészeket használnak.

Amikor ebből konfliktus lesz, és határokat próbál állítani a politika az ötletek és megoldások szabad áramlásának, akkor egy kicsit arról van szó, hogy egyszerűen az, ahogy gondolkodunk ezekről a kérdésekről, az nem követte még le a hétköznapi gyakorlatot.

Létezik egy minden szereplő szerint rosszabb megoldás, ahol a Huawei a meglévő helyett sok erőforrást felhasználva készít valami hasonlót, míg a Google és persze a felhasználók átesnek egy kényelmetlen váltáson, de megőrizzük azt a képet, hogy alapvetően országok / cégek szintjén születnek a termékek. Emellett –  és ami most a fejlesztés területén zajlik ezt támasztja alá – létezik egy megoldás, ahol elfogadjuk a kialakult rendszert, de szükségképpen szembesülnünk kell azzal is, hogy egy bonyolult és bizonytalan világban élünk. Kérdés, hogy melyik felé mozdulunk most el.

András

Források:

https://www.androidauthority.com/history-android-os-name-789433/

https://www.businessinsider.com/how-android-was-created-2015-3

https://24.hu/tech/2019/05/20/huawei-okostelefon-hasznalat-felfuggesztes-google-android-operacios-rendszer-frissites/

https://24.hu/tech/2019/02/28/huawei-5g-kovetkezo-generacios-mibilhalozat-egyesult-allamok-kitiltas-europa/

https://www.engadget.com/2018/09/24/android-next-decade/?guccounter=1&guce_referrer=aHR0cHM6Ly93d3cuZ29vZ2xlLmNvbS8&guce_referrer_sig=AQAAADs9-xbnbTMewakHoVXNmdkMw4NdPCIa7Xt_xudmM4yVjQQM0bGg1336fb5-_NCpltK5gHMi2He0moByKGcKGDnuUbr33RVCF0r4WApwnnlDb08wVHrumobbIF0_2puHxC1lIz_9Q6OYJ6Wf-Lb1rvlqOvrAozh3T0ID9X9udzlo

https://www.statista.com/statistics/266136/global-market-share-held-by-smartphone-operating-systems/

https://www.theverge.com/2019/3/20/18273888/google-eu-browser-search-choice

https://www.theverge.com/2019/5/21/18632550/huawei-p30-pro-android-google-executive-order-us-phone-qualcomm-intel

https://www.androidauthority.com/huawei-vs-united-states-990007/

Huawei and the Trump debacle: The story so far (Updated: July 5)

 

0

Szólj hozzá