Felhőszolgáltatások elterjedése

Az IT világ a felhőbe megy

A nemzetközi IT tendenciákat elemezve a világ a felhő felé halad. Az IDC 2018-as előrejelzése alapján a felhő alapú megoldások elterjedése a következő évek tíz és a felhő alapú szolgáltatások ezer szállal fogják átszőni a digitális átalakulás folyamatát

legfontosabb szektorális tendenciája között szerepel.

A tanulmány szerint 2021-re a vállalatok több mint 530 milliárd dollárt fognak felhőszolgáltatásokra, illetve felhővel kapcsolatos hardverekre és szoftverekre költeni. 

Az elkövetkező néhány évben tovább gyorsul a felhőalapú számítástechnika terjedése, és a felhő alapú szolgáltatások ezer szállal fogják átszőni a digitális átalakulás folyamatát. 2018-2021 kritikus időszak lesz a felhőszolgáltatók számára, hogy megerősítsék felhő-képességeiket, és megértessék a cégekkel, melyek azok a rendszerek, amelyeket a felhőben érdemes futtatni.

2020-ra a vállalkozások 90 százaléka fog felhőszolgáltatás és platform mellett dönteni világszerte, és több mint egyharmaduk jól bejáratott megoldásokkal rendelkezik majd a többfelhős környezetek kezelésére. Ezekben a környezetekben egyébként a kulcskérdés a biztonság lesz. Az IDC megítélése szerint a cégek jelentős része a közeljövőben saját, fő adatközpontja helyett egyre több hálózati, számítási és tárolási erőforrást telepít a végfelhasználókhoz közeli telephelyekre, hogy csökkentse a késleltetési időket.

Európa még kevésbé felhős

Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint 2016-ban a 10 főnél nagyobb létszámmal működő európai vállalkozások már igen jóban vannak a világhálóval, 97 százalékuk rendelkezik webes kapcsolattal. Felhő alapú szolgáltatásokat viszont csak a szervezetek 21 százaléka vett igénybe 2016-ban és 2017-ben sem javult jelentősen a helyzet.

Nehéz és félrevezető ugyanakkor az általánosítás, mivel ezen a téren (is) jelentős eltérések vannak az egyes tagállamok között. Az élbolyt az infokommunikáció egyéb területein is élen járó észak-európai országok vezetik. A felhőben Finnország az éltanuló, ahol az említett kategóriába sorolható cégek 57 százaléka él a távoli adattárolással, a felhő alapú szoftverlicenceléssel és egyéb cloudos lehetőségekkel. Dobogós helyen van még 48 százalékkal Svédország és 42 százalékkal Dánia.

A cloud technológiát már aktívan használó vállalkozások kétharmada a levelezőrendszerét hosztolja a felhőben. A cloud megoldásokat már tízből hat cég alkalmazza a dokumentumok elektronikus tárolására. A felhőt használó uniós cégek 44 százaléka már a teljes adatbázisát a felhőbe viszi, míg 41 százalékuk az irodai szoftvereket (szövegszerkesztők, táblázatkezelők stb.) bérli cloud modellben. Utóbbi esetben még fontosabb, hogy a felhőt használó vállalkozások egy el nem hanyagolható része cloud alapon fér hozzá a fejlettebb üzletiszoftver-alkalmazásokhoz. Egyharmaduk már ilyen módon használja a pénzügyi rendszereit, 27 százalékuk így menedzseli az ügyfélkapcsolatait, egyötödük pedig arról számolt be, hogy cloud számítási kapacitásokat vesz igénybe az üzleti applikációk futtatására.

Magyarország a sereghajtók közt

A magánemberek nagyobb része (30 százaléka) dönt felhő alapú szolgáltatás mellett Magyarországon, ami csak kicsivel marad el az európai átlagtól (32 százalék).

A vállalati szektorban azonban ennél lényegesen rosszabb a helyzet. A 12 százalékos magyar mutatót mindössze öt tagállamnak „sikerült” alulmúlnia: Bulgáriának, Romániának (mindkettő 7 százalék), Lettországnak, Lengyelországnak (mindkettő 8 százalék) és Görögországnak (9 százalék).

A KKV szektorban még ennél is rosszabb a helyzet. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a kis- és közepes vállalkozások informatikai fejlettsége is jelentősen elmaradott. A hazai kkv-k gépparkja elöregedett, nem használják a közösségi médiumokat, sokuknak saját weboldala sincs. Egy 2017-es felmérés szerint a megkérdezett kis- és középvállalkozások közel felének nincs még céges honlapja. A nemmel válaszolók öt százaléka dolgozik a saját weboldal elindításán, egyharmaduk viszont szükségtelennek vagy megoldhatatlannak látja ezt.

A válaszadók több mint harmada állította, hogy az otthoni informatikai eszközei jobbak, mint a cégesek. Egyharmaduk szerint a vállalata elavult IT rendszert használ, és csak valamivel több mint negyedük (28 százalék) érzi úgy, hogy a cégük a legmodernebb IT infrastruktúrát használja.

A gazdaság motorjának számító kis- és közepes vállalkozások alapvetően nem elutasítóak a felhő alapú megoldásokkal szemben, viszont nem rendelkeznek az ehhez szükséges alapvető információkkal, kompetenciákkal sem. 44 százalékuk tartja fontosnak ezt a technológiát, de ugyanilyen sokan vannak azok, akik kételkednek benne. A többség még nem érzi, hogy cégük hatékony működéséhez modern informatikai megoldások szükségesek, és azt sem kezelik tényként, hogy ezt a felhő alapú megoldások biztosítják számukra kezdeti befektetések nélkül, tervezhető állandó költségek mellett.

Nem könnyít a helyzeten a szakemberhiány sem, mivel az európai 33 százalékkal szemben a magyar kkv-knak csupán kevesebb mint negyede alkalmaz IT szakértőt, és ez a legrosszabb mutató a régióban.

Milyen lehetőségei vannak ebben a környezetben a felhőszolgáltatóknak? Melyek a legfőbb kompetencia-hiányok, amiket fejleszteni kell? Milyen kételyeket kell eloszlatni, milyen garanciákat kell vállalni, mely elvárásoknak kell megfelelni – ezt vizsgáljuk majd a jövő heti posztunkban.

Zsolt

0

Szólj hozzá