Kényszerfelszállás: felhőszolgáltatás egy világjárvány árnyékában II.

A közelmúltban Az IDG szakemberei közel négyszáz informatikai vezetőt kérdeztek meg arról, hogyan próbálják átvészelni a járvány második hullámát. Válaszaikból úgy tűnik, hogy a legjobbak nem érik be a puszta túléléssel: fejlődni, gyarapodni szeretnének. Hogyan?

A felhő eszköz és lehetőség

Ahogy a válság-állapotból a cégek ezen a területen már a normál ügymenetre állnak át, egyre nő az igény arra, hogy komplex és alapvető vállalati megoldások – telekommunikáció, irodai alkalmazások, levelezés, CRM, ERP – állandóan felhő alapú szolgáltatás formájában legyenek elérhetők.

A felhő alapú szolgáltatások egyik legfőbb előnye, hogy hibrid környezetben – tehát ott, ahol „bejárós” és otthonról dolgozó kollégák is vannak, zökkenőmentes munkát tesznek lehetővé, ezért jobban és nem utolsó sorban beruházás mentesen támogatják azt a szituációt, amiben a mai cégek jelentős részének működnie kell. Ugyanakkor a felhő csak egy eszköz, amely viszonylag gyorsan rendelkezésre áll, ám a vezetésen és a hozzáálláson múlik, hogy mihez tudnak kezdeni vele.

A távmunka működik

Csaknem hat hónap telt el az óta, hogy a dolgozók zöme elhagyta az irodákat, és home office-ra állt át. Ez elegendő idő ahhoz, hogy kijelentsük: a távmunka bevált! A nagyobb cégek kétharmada, a kisebbeknek pedig több mint a fele számolt be arról, hogy a távmunka- és videókonferencia-eszközök használatával a termelékenység nőtt.

Ahhoz képest, hogy ez egy olyan felhőszolgáltatás, ami extrém gyorsasággal vált elfogadottá, „beágyazottsága” a mindennapi munkánkba nagyon magas.  A kisebb cégeknél a közös munkavégzés, külső tárgyalások felhőszolgáltatásként történő igénybevétele életmentő, de a nagyobbaknál a biztonság kérdése is jobban fókuszba került, és megemlítik, hogy ennek kapcsán többet kellett költeniük a védelemre és a hálózati kapacitások bővítésére.

Az említett kutatás szerint a távmunka megítélése sokat változott, a járvány előtt és annak korai szakaszában inkább kényszermegoldásnak tűnt, most viszont sokan látják az előnyeit is, ami kihat a hosszú távú tervezésre is. Miközben a járvány első hulláma idején még csak 19 százalék gondolta tartósnak a home office modellt, ma már a megkérdezettek 41 százaléka arra számít, hogy 2021. január 1. után is megmarad a távmunka. És ez a szám a jövőben valószínűleg még tovább emelkedik majd, mert csupán 23 százalék vélekedett úgy, hogy a teljes értékű működésnek elengedhetetlen feltétele a beosztottak fizikai jelenléte az irodákban.

Ez egyébként a közvetlen távmunka támogató alkalmazások – pl. videokonferencia – mellett tartós igényt hoz olyan felhő alapú szolgáltatások iránt is, mint a felhő alapú telekommunikáció, irodai alkalmazások, e-CRM rendszerek, munkafolyamat támogató eszközök, de akár a felhő alapú tárhelyszolgáltatások is.

A felhő még számos lehetőséget rejt

A felhőszolgáltatás igénybevétele azonban nem csupán a távmunka miatt kerül fókuszba a vállalati döntéshozóknál. Két olyan, a világjárvány kapcsán középpontba került szempont is van, ami a „felszállást” támogatja: az egyik a munkaterhek csökkentésének igénye az informatikai területen, a másik az elmaradó bevételek kapcsán a költségek visszaszorításának szükségessége.

A munkaterhek csökkentésének szokásos módjává vált, hogy bizonyos alkalmazásokat és folyamatokat a felhőbe telepítenek át. A kutatásban megkérdezett IT vezetők 41 százaléka használta, vagy használni fogja ezt a technikát. Ugyanakkor a válság hatására a cégek összehúzták magukat, így elmaradnak az informatikai on-site nagyberuházások és egyre inkább minden területen on-demand felhőszolgáltatás iránti igénnyé alakulnak át.

 

András

0

Szólj hozzá