MI a programozásban: ígéretek és kockázatok

A mesterséges intelligencia, hasonlóan lassan életünk összes területéhez, a programozás szakmájára is kifejti a hatását. A technológia előnyei egyértelműen látszanak a folyamatok felgyorsításában és a céges költségek csökkentésében, a hátulütők azonban ugyanúgy megvannak. Az EU pedig szabályozást tervez, amiről biztosat még senki nem tud.

A mesterséges intelligencia napjaink technológiai slágertémája. Szinte naponta érkeznek hírek újabb és újabb fejlesztésekről, áttörésekről a területen – ezekről mi is gyakran beszámolunk a Facebook-oldalunkon – és lassan nincs olyan része az életünknek, amit ne érintene valamilyen szinten az MI.

Nem kivétel ez alól a programozás területe sem. A kódírás és ellenőrzés feladatainak egyre nagyobb százalékát a mesterséges intelligencia is képes megoldani, ez pedig gyökeres változást hozhat a programozók munkájában. Az MI felhasználása ezen a téren azonban több kérdést is felvet, jelenleg egyaránt jósolhatók előnyei és hátrányai, ráadásul egy készülő EU-s szabályozás is nagy hatást gyakorolhat rá. Heti blogposztunkban ezeket a témákat járjuk körül.

A mesterséges intelligenciára hajlamosak vagyunk úgy tekintene, mint napjaink nagy innovációjára. A technológia viszont már a kilencvenes években is létezett és alkalmazták a programozás területén is. Ekkoriban jelentek meg az úgynevezett szakértői rendszerek, amik a nevükből adódóan gépi tanulással az emberi szakértők munkáját utánozták egy sor területen. Ki azonban természetesen nem váltották őket.

Ez máig nem történt meg, de az MI egyre több dologra képes. Az olyan programok, mint amilyen felkapott ChatGPT is, rengeteg területen segíthetik a programozók munkáját: képesek kódokat generálni, hatékonyan alkalmazhatók kódok optimalizálásra és tesztelésre-hibakeresésre is.

Nem nehéz belátni ennek előnyeit. A mesterséges intelligencia bevonása nagyban felgyorsíthatja ezeket a folyamatokat és minőségibb kódokat is eredményezhet. Olyan hibákat is kiszúrhat, ami az emberi programozók figyelmét elkerüli, előre megoldva egy sor jövőbeni problémát. Emellett alkalmazása a vállalatok számára jelentős költségcsökkentő hatással is jár, hiszen egy sor eddig ember által végzett programozói munkára jelent megoldást.

Jól hangzik, nem? Megvannak azonban az MI felhasználásnak árnyoldalai is. A technológia alapvető problémája, hogy az általa nyújtott megoldások épp olyan jók, mint az adatok, amin betanítják azt. Bárki, aki használta már a ChatGPT-t, találkozhatott olyan adattorzításokkal, amik sok esetben megmosolyogtatóak, egy olyan területen, mint a programozás viszont kritikus problémákhoz vezethetnek.

Attól pedig még jelenlegi tudásunk szerint nagyon messze vagyunk, hogy az MI képes legyen az emberhez hasonló komplex problémamegoldásra vagy kreativitásra. A programozásban, ahol az alkalmazkodás és kompromisszum keresés, a problémák mélyebb kontextusának megértése kulcsfontosságú, hosszú idő lesz még, amíg az MI önállóan képes helytállni. A tervezés és fejlesztés innovatív folyamatát talán még egy évtized múlva sem lesz képes ellátni.

És itt kell visszakanyarodnunk a céges költségcsökkentés kérdéséhez. A vállalatoknak rövidtávon nagyon vonzónak tűnhet, hogy MI-vel váltsák fel az emberi programozóikat a rutinfeladatok elvégzésében, ennek azonban hosszútávon súlyos következményei lehetnek. Ha a mesterséges intelligencia kiszorítja az emberi munkaerőt a piacról, az később megölheti az innovációt és stagnáláshoz vezethet. Már manapaság is látunk példákat erre a folyamatra.

Ezen segíthet a terület törvényi szabályozása. Európán belül a kontinens egységes haladási irányának megszabása elsősorban az Európai Unió feladata, az MI-vel kapcsolatos uniós szabályozás már évek óta terítéken is van.

Az EU minden megnyilvánulásában hangsúlyozza, hogy nem szeretné elfojtani az innovációt a területen – sőt, ösztönözné hogy Európa vezető szereplővé váljon az MI felhasználásában – de emberközpontú szabályozást szeretne létrehozni.

Konkrétum még elég kevés van, az mindenesetre látszik, hogy a szabályozás egyre sürgetőbb, a 2023 második felében a soros elnökséget vivő Spanyolország ki is tűzte célul, hogy rendezzék a kérdést. Egy sor szabályozási tervezet ezen a területen a mesterséges intelligencia biztonsági felhasználásával kapcsolatban merült fel. Ezzel majd a jövő heti blogposztunkban, ahol az MI és a kiberbiztonság lesz a téma, részletesebben foglalkozunk.

 

András

 

Felhasznált források: ICT Global, Európai Parlament

0

Szólj hozzá