Opennetworks, kollégák, csapat

Néha beszélnünk kell “magunkról” ezen a blogon

Ritkán beszélünk magunkról ezen a blogon, hiszen ez egy szakmai blog, tehát olyan témákról szól, amik szakmailag érdekesek. Most mégis úgy érzem itt az ideje néhány szót szólni a velünk dolgozó emberekről: egy távozás kapcsán.

Dóri a mai naptól nem fogad ügyfélszolgálati hívásokat. Nem köszöni meg kedvesen a türelmeteket, nem tesz meg mindent – akár saját kollégáival veszekedve – azért, hogy a probléma megoldódjon. Mostantól – természetesen ugyanolyan lelkiismeretesen és kedvesen – más kollégáink ügyelnek arra, hogy szerződésetek tökéletes, honlapunk pontos és érthető, számhordozásotok problémamentes legyen.

Dórinak mi voltunk az első munkahelye és gyakornokból lett ügyfélszolgálati csapatunk vezetője. Természetes és jó dolog a változás, mert az élet is változik és mindannyian fejlődni szeretnénk: mi is mint cég és munkatársaink is. Van, hogy ez a fejlődési vágy, a tökéletesre való törekvés már máshova visz minket, de fontos, hogy tudjátok: bennünk van és velünk dolgozó valamennyi munkatársunkban ott van.

25 éves voltam, amikor az Opennetworks-öt létrehoztam. Egy kis informatikai szakember csapattal húszas éveink minden lelkesedését és fanatizmusát fektettük ebbe a cégbe. Arról álmodoztunk, létrehozunk egy olyan telekommunikációs szolgáltatót, aki egyenlő félként veheti fel a versenyt a piacvezetőkkel…..most itt tartunk. Ha most erre az időszakra és az azóta eltelt évekre visszagondolok, végtelen büszkeség tölt el. Amit szakmailag elértünk, azt Ti – ügyfeleink – is biztosan érzitek. Én viszont nem erre vagyok a legbüszkébb, hanem arra, hogy eközben – folyamatos bővülés mellett – sikerült megőrizni emberi kapcsolatainkat: cégen belül és ügyfeleinkkel is.

Hiszünk abban, hogy az emberi hang a kommunikációban éppolyan fontos, mint az ügyfélkapcsolatokban. Ezért – függetlenül attól, hogy Dóri vagy más veszi fel a telefont –nálunk mindig személyes ügyfélkiszolgálással találkoztok. Igazi csapatként dolgozva célunknak tekintjük, hogy ügyfeleinknél is igazi csapattaggá váljunk. Akik készek a rugalmas együttműködésre. Akik megoldják a problémákat. Akikkel „emberhangon” lehet beszélgetni.

Sokszor eszembe jutnak a kedves – volt és jelenlegi – kollégák, akikkel ennek érdekében együtt dolgoztunk. Dani – aki az általam ismert egyik legtehetségesebb rendszerfejlesztőként –  kulcsszerepet vállalt IT fejlesztéseinkben és mindazok akik őt követték: Zsolti, Imi, Ádám, Imo, Balázs. Ami a szolgáltatásainkban jó és korszerű, abban nekik döntő szerepük van. Botond, aki egy hajnali rendszerleállás után a fenti piros kanapén aludta ki magát. Tamás, aki ügyfélszolgálati munkatársból nőtte ki magát mindent tudó műszaki projekt menedzserré. A sales csapat: Zsolt és Gyulus, akik nem csak kiváló szakemberek, de mindig meg is nevettetnek minket. Az okos, kedves (és nagyon szép) lányok, akik velünk dolgoztak, de most már csak a babás fotókon és karácsonyi összejöveteleken látjuk őket: Ancsa és Andi. Judit, aki nélkül nem is lennénk ilyen emberiek.

Hogy miért beszélek róluk és miért gondolok büszkeséggel minden fel nem sorolt mostani, múltbéli és jövőbeni kollégámra itt a szakmai blogunkon? Mert egy céget az ott dolgozó emberek tesznek azzá ami: az ő tehetségük, szorgalmuk, fejlődési vágyuk. Azt gondolom, hogy ez a mi cégünk legnagyobb értéke, érdeme és azt gondolom, hogy fontos, hogy ezt tudjátok. Ahogy tartunk „anya”, „gyermek” vagy „nő” napot is minden évben, úgy fontos, hogy néha megünnepeljük a kollégáinkat. A legnagyobb érték az üzleti kapcsolatokban is maga az ember és az emberi kapcsolat: legyen az munkatársi, baráti vagy ügyfélkapcsolat. No – akkor most már érzelgősség nélkül – ennek szellemében haladunk tovább.

András

0

Szólj hozzá