Föld 2050 – Merre tart a telekommunikáció?

Valahogy és valamiért az ez évi őszi szokásos „almás” bemutató után elszabadult az agyam és azon kezdtem gondolkodni, hogy a néhány éves előre jelzéseken túl milyen tendenciák és hogyan alakítják majd a telekommunikációt hosszú távon. Ahogy év elején a közeljövő várható tendenciát vettük sorra szigorúan gazdasági/tudományos elemzések alapján, úgy indítom most az őszi szezont némi szigorúan szubjektív elmélkedéssel a hosszú távú telekommunikációs/IT tendenciákkal kapcsolatban.

Robotok és repülő autók? – Városlakók és vízhiány!

Aki robotokról és repülő önvezető autókról vízionál az ne olvasson tovább! Első lépésben olyan hosszú távú népesedési és környezeti tendenciákat veszek sorra, melyek kihathatnak a telekommunikációra. Ezekben az IKEA témában készült fenntarthatósági jelentését veszem figyelembe.

2050-re (ENSZ becslés) a földön 9,8 milliárd ember fog élni, 70 % fölötti lesz a városokban lakók aránya. A hőmérséklet körülbelül 3 Celsius fokkal nőhet 2050-re. Ez magával vonja a vízkészletek csökkenését, a fertőzéses megbetegedések növekedését, szélsőséges időjárást, mezőgazdasági erőforrások csökkenését, gleccserek olvadását és a biológiai sokszínűség visszaesését. 2030-ra (és az nincs nagyon messze) a világ lakosságának mintegy fele olyan helyen él majd, ahol nem lesz elég ivóvíz.  Ráadásul ahhoz, hogy mindenki megfelelő mennyiségű és minőségű élelemhez jusson, 2050-re a jelenleginél 70 százalékkal több (!) élelmiszerre lenne szükség.

Ezek egyenként is hatalmas kihívások, pláne együtt, de azért nincs minden veszve, ugyanis az IKEA szerint a drámai változásokra adott válaszul a következő évtizedekben több száz millió háztartás áll át az okos energiamenedzsmentre, és állítja elő a saját magának szükséges áramot. Más előre jelzések alapján viszont éppen a technológia – így a telekommunikációs technológia is – lehet az, ami segít megoldani ezeket a problémákat.

2050-ben valószínűleg már „okos épületekben” fogunk élni. A házak a saját életüket élik majd: a fűtés, a világítás és a biztonság minimális emberi beavatkozást kíván majd meg. Azt reméljük, hogy az épületek jóval fenntarthatóbbak lesznek, áramot termelnek, sőt, összegyűjtik az esővizet is. Könnyen elképzelhető, hogy képesek lesznek energiát tárolni, így a többlet energia később újra felhasználható lesz. Az épületek multifunkcionálisak lesznek és vertikális kertek borítják majd külsejüket. Az öko felhőkarcolók helyet biztosítanak az ott lakóknak és az irodáknak. Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora elsőként álmodta meg a vertikális farmokat. Modellje egy passzív módon működő, üvegfalú emeletes ház, amelyben szintenként különböző haszonnövények megtermelése válna lehetővé. Az okos épületekhez, okos épületvezérlésre lesz szükség és ebben kiemelt szerepet kap majd az automatizálás, a távvezérlés és a telekommunikáció is. Egy nagyrészt önjáró folyamatról van szó, melyben azonban egészen biztosan szerepet kap majd az emberi tudatosság, az odafigyelés és a „táv-beavatkozás”.

Gondoskodó városok

A városlakók megnövekedett száma jelentős accelerátor lesz az öntanuló rendszerek fejlesztésében az IBM szerint. A gyorsan tanuló számítógépes rendszereknek köszönhetően a városok már öt év múlva pontosan tudni fogják, hogyan szeretnének élni lakóik, és ennek megfelelően alakítják át működésüket. A mobil eszközök és a közösségi média segítségével egyszerűbb, közvetlenebb lesz a kapcsolattartás a városok vezetőivel és a hivatalokkal. A városok által nyújtott szolgáltatások minden korábbinál jobban alkalmazkodnak majd az ott élők szokásaihoz: a közlekedők akár a buszmenetrendet is átalakíthatják majd valós idejű visszajelzéseikkel, a köztisztasági cégek pedig a szenzorokkal ellátott intelligens kukák “megtelt” jelzéseire reagálva küldik ki bevetésre dolgozóikat. E technológiák használata mindennapos lesz a jövőben és komoly segítséget nyújtanak majd az önkormányzatok vezetőinek, hogy pontosan azonosítsák a városlakók szükségleteit, és azonnal reagáljanak a helyieket foglalkoztató problémákra. Szerte a világon vannak már ehhez hasonló kezdeményezések.

További megoldandó kérdés, hogy a városlakók számának rendkívüli növekedése a telekommunikációs sztráda minden eddiginél gyorsabb és hatékonyabb szélesítését kívánja, melyhez folyamatosan új technológiai megoldásokra lesz szükség.

Öregek és betegek

2050-re, becslések szerint 9 évvel idősebb lesz az átlagnépesség. Bár úgy képzeljük, hogy a jövő technológiáját a Z és az utána jövő generációk speciális igényei határozzák meg, gondolnunk kell erre is. (Tényleg, a Z-ig jelölt generációk után szerintetek mi következik a betű sorban?:) Ez magában is azt jelenti, hogy az idősebb generációt kiszolgáló technológiai fejlesztésekre lesz szükség, ezen belül azonban kiemelt szerepet kap az egészség.

2008 óta világszerte több mint 10 százalékkal megnövekedett a rákos megbetegedések száma. A kór 14 millió embert támad meg és 8,1 millió életet követel naponta. Az IBM szerint pl. már öt éven belül a betegség kezelése pontosabb és személyre szabottabb lehet: az orvosokat számítógépek segítik majd, hogy jobban megértsék, hogyan fejti kihatását a rák a beteg szervezetében és DNS-ében, és hogy ezek ismeretében komplex gyógymódokat fejleszthessenek ki a legyőzésére. Öt éven belül a Big Data analitika és a felhő alapú kognitív rendszerek a genetikai kutatások eredményeit hasznosítva segíthetnek az orvosoknak a rák pontosabb diagnosztizálásában és személyre szabott kezelések kifejlesztésben, a világon több millió beteg gyógyulását segítve.

A telekommunikáció és az automatizálás területén itt miden eddiginél nagyobb szerepet kapnak – már most – az ún. viselhető diagnosztikai eszközök. Az új „almás” óra bevezetését követően az USA-ban már EKG alapján riaszt majd, a pulzusmérés vagy elesés alapján történő riasztás pedig Európán belül is elérhető lesz.

Testőrök és „kettős ügynökök”

A viselhető technológia és a ráépülő kommunikációs megoldások azonban „kétélű” fegyverek, éppúgy lehetnek életmentők, mint amennyire veszélyeztethetik személyes adataink biztonságát.

Szintén az IBM jelentése alapján elgondolkodtató, hogy merre tathat ez hosszú távon. 2012-ben az Egysült Államokban már több mint 12 millió kárvallotja volt az online személyazonossággal való visszaéléseknek. A hagyományos biztonsági megoldások – jelszó, vírusirtó, tűzfal – már nem nyújtanak védelmet a támadások összes válfaja ellen. Állítólag öt év múlva azonban már saját digitális személyi testőrünk véd majd minket, mely alapos és speciális kiképzésen átesve lép fel a személyazonosságunkra ácsingózó csalók ellen. A digitális testőr mindent megtanul a felhasználóról, és pontos következtetésekre is képes. Ismerni fogja szokásainkat, tisztában lesz vele, pontosan hogyan járunk el, milyen lépéseket teszünk egy banki tranzakció vagy egy online vásárlás során, és ennek megfelelően cselekszik.

Ha elhagyjuk mobiltelefonunkat (ha lesz egyáltalán ilyen eszközünk….), a beépített virtuális ügynök érzékelni fogja, ha a telefonhoz valaki a megszokottól eltérő módon nyúl, és azonnal lezárja az eszközt. Nem lesz szükség mindig, mindehol jelszavak megadására, csak ott, ahol személyazonosságunk másként nem megállapítható. A biztonsági technológiák a velünk kapcsolatos adatokat, az általunk használt eszközöket és alkalmazásokat figyelve tökéletesen tisztában lesznek vele, hogy éppen mit csinálunk, és a kontextust értelmezve döntik el, milyen beavatkozás szükséges. Így lesznek képesek kiszűrni azokat a jeleket, amelyek a személyazonosságunk biztonságát fenyegetik.

Ugyanakkor „gépeink” és így a jelzéseiket kezelő adatközpontok egyre több mindent tudnak majd rólunk és kérdés, hogy ez nekünk jó lesz-e vagy önmagában is veszélyforrás.

A közelmúltban olvastam Dan Brown legújabb könyvét, mely állítja, hogy az emberiséggel együtt fejlődő mesterséges intelligencia egy olyan új létormának tekinthető, mely immár megkerülhetetlenül párhuzamos evolúciós fejlődést eredményez. Az, hogy egy „békés” vagy „inváziós” találkozás lesz-e, az pedig nagy részben rajtunk, az ezen a területen tevékenykedő szakembereken múlik majd. Reméljük sikerül felnőni a feladathoz……

Judit

 

0

Szólj hozzá